Pár napja fogtam a tarisznyámat (hátizsákom, kamera, mikorofonok) és ismét járom Az Utat.
Mégegyszer elindultam az üveghegyeken túlról (Pireneusok) a közép felé véve az irányt, kicsit megfáradva, de éreztem hogy valami miatt ismét nyakamba kell vennem a világot…

Amikor útközben néha megálltam pihenni jól hallottam az egyre erősödő, mindent betöltő Nagy Zajt, az örvénylő indulatokat, az emberek démoni dühét. Mindenfelé…

Amikor Magyarországra értem hirtelen egy számomra eddig teljesen ismeretlen helyen találtam magam.

Minden Zaj elnémult…

Egy kis tó, mellette egy kis épület melynek ajtaja mögé amikor óvatosan bekukkantottam egy hatalmas külön világ tárta fel kapuit.

Próbáltam fülelni és A Csend egyre hangosabb volt….

Aztán belépve képeket láttam, ismerős nevek úsztak a szemem elé, a történelem súlya hirtelen mellbe vágott és elkezdtem szédülni.

Nem én voltam az egyetlen látogató…

Miközben Kint zajlanak a történelem (legújabb) viharai, itt bent, Ők mutatják Az Utat.

A Kamalduli rend szerzetesei akik itt némasági fogadalomban élték le életüket és nap mint nap, sok sok éven át (napi 8 órát) meditáltak – imádkoztak – dolgoztak Európáért a világért, értünk…
Ezek az Emberek amikor beteljesítették küldetésüket, eltűntek erről a helyről.
(A felületes külső szemlélő számára valakik eltüntették őket)

És azok az erők amelyek most Kint, más – új díszletek között a legtöbb ember számára (még) láthatatlanul örjöngve tüzelik a népet, megvezetve őket egymás ellen, nos azok az erők nem léphetnek be ide.

Miközben bejárom az üres termeket, nézem a gyönyörűen helyrehozott és ismét megbecsült helyét a Szellemnek, eközben megpróbálok néhány képpel megörökíteni valamit ebből a világból, hogy átadhassam nektek.
Azért is hogy ne feledjétek el Azt amit a nagy Zaj és más erők a végső tombolásukban el akarnak takarni a szemetek elől.

Kint, Most, világtörténelmi pillanatokat élünk ezekben a napokban.

Kint, itt Középen, az új díszletek közé ismét kiállt egy Ember pár napja és szólt hozzátok, szólt mindannyiunkhoz. Megírta levelét.

Gondolatait, A Figyelmeztetést a Zaj elnyomja.

Remélem ez a néhány kép segít… Fogadjátok szeretettel.

Fogel Frigyes