Ma hajnalban egy az 1918-19-es spanyol nátháról szóló hosszú cikk került a szemem elé az egyik legaljasabb magyaroszági mainstream internetes portálon.

Szokásos módon hozták a “színvonalukat”.

Csak az létezik és csak úgy amit ők mondnak, írnak, hazudnak.

Ők és (elv)társaik már évek óta lázasan tolják materialista alapú lejárató kampányukat a nekik nem tetsző (a nagy profitot nem hozó) szelíd emberközpontú, évszázadok óta egyre jobban működő alternatívák ellen.

Nemrég (még magyarországon) engem is ledöntött a lábamról az a fránya influenza… Láthatóvá vált hogy ebben az évben valami nagyon erős vírus mutációval találkoztunk…

Most még az ibériai félsziget legtávolabbi pontján is ugyanazokat a panaszokat hallom mint korábban otthon, hogy ez most tenyleg erős (volt), sokan az intenzív osztályon kötöttek ki vagy átlépték a küszöböt…

Közben többen írtak nekem köztük igazi harcos, nagyon erős fizikumú és lelki erejű emberek (közszereplők is) saját bevallásuk szerint úgy kikészültek ahogy még soha az eddigi életükben…

Eszembe jutott hogy nemrég Jakab doktor rendelőjében jártam Budapesten…

(Egy kis rövidfilmet készítettem vele és nem kis meglepetésemre miután több mint egy hónapja töröltem a Kulturális Kreatívok facebook oldalát, a  filmjeink nézettsége még mindig töretlen)

Tőle és több más hasonló szellemiségű orvostól (és a sors kegyelme által) egy teljesebb képet láthattam meg a betegségek mai, egyoldalú indentifikálása mellett…

Jakab doktor egyik írásában olyan összefüggéseket mutat be a nagyközönségnek melynek már az olvasása is gyógyító erőket szabadíthat fel és külön öröm számomra hogy személyesen is megismerhettem őt (is) hisz már gyerekkoromban  az volt az álmom, hogy egyszer kamerákkal ilyen emberekhez is eljuthatok és tanulhatok tőlük élőben a személyes találkozások által.

A főállású károgóknak meg csak annyit üzennék hogy már sok évvel ezelőtt ebben a témában több helyen megfordultam kameráimmal (svác, németország stb.) ahol professzionális módon kombinálják a  modern high tech és a szelíd, alternatív gyógyítási metódusokat…

Ebben egy másik korábbi filmemben szereplő kiválló (még mindig) magyarországon gyógyító ritka orvosok egyike Szőke Henrik aki már PH.D. -ét védte meg nemrég, sikerrel…

Dr. Szőke Henrik

Gyógyítók (film)

Gondolat ébresztőnek íme egy rövid idézet  Jakab doktortól majd a teljes írást elolvashatjátok lejjebb.

Jó gyógyulást!

Fogel Frigyes

 

“A fertőzés létrejöttében tehát nem csak egyedül a kórokozó és a vak véletlen játszanak szerepet. Vannak olyan tényezők, melyek óvnak a fertőzésektől. Ilyen elsősorban az erős védekező rendszer. Önbizalmunkat növelendő érdemes tudnunk, hogy az egészséges embernek már a nyála is véd a kórokozóktól. Olyan anyagokat tartalmaz, melyek nem engedik például a súlyos betegséget okozó diftéria baktérium szaporodását. Egy milliliter egészséges emberi vér laboratóriumi körülmények közt több mint 10 millió influenza vírust képes elpusztítani! Az ember vérében található speciális albumin 37 Celsius fok hőmérsékleten még az igen káros Staphylococcus pyogenes nevű baktériumot is képes másfél óra alatt kiirtani. Ez az eredményesség sok antibiotikumon is túltesz.”

A teljes írás:

Dr. Jakab Tibor honlapja

Fertőző betegségek, kórokozók  

Dr. Jakab Tibor belgyógyász – antropozófus orvos

Az orvostudomány az elmúlt évszázadban rengeteg változást élt meg. Főleg a technika, a fizika, a kémia fejlődése kapcsán új elméletek igazolódtak be, új felfedezések, új találmányok láttak napvilágot. Az egyik legjelentősebb változás a fertőző betegségek fogalmának, kezelésének terén következett be. Az úgynevezett kórokozók felfedezése alaposan megváltoztatta az orvosi gondolkodást és a kezelési gyakorlatot egyaránt. Az új felfedezés és elgondolás szerint az úgynevezett mikroorganizmusok, azaz parányi élőlények a külvilágból bekerülnek az emberi szervezetbe, és ott ők maguk, vagy anyagcsere termékeik károsítják a különféle szöveteket, azaz betegséget idéznek elő. Innen származik a károsító hatással rendelkező parányi élőlények neve is: kórokozók (latinul: patogén mikroorganizmusok). Az elmélet megalapítói, gyakorlati kidolgozói főleg Louis Pasteur (élt: 1822-1895), a mikrobiológia és a járványtan megalapítója, valamint Robert Koch (élt: 1843-1910) Nobel-díjas bakteriológus voltak. A kórokozók felfedezése után nem sokkal sikerült olyan anyagot találni, mely képes volt elpusztítani a patogén mikroorganizmusokat. Az első kórokozó ellenes szer a penicillin volt. Ennek felfedezője az ezért később Nobel-díjat kapó Sir Alexander Fleming (élt: 1881-1955) volt. Evvel megoldódni látszott a fertőző betegségek elleni küzdelem is: a kívülről bejutott kórokozót egy szintén kívülről bejuttatott, a kórokozót elpusztító hatású anyaggal, tehát „anti-biotikummal” hatástalanítjuk. Ha elpusztítjuk a kórokozót, megszűntetjük a betegséget.

Az előbb említett felfedezések kétségtelenül igen jelentősek. Sok-sok ember életét mentik meg egészen a mai napig. De megfigyelhetjük, hogy e felfogásbeli változáshoz tartozik az is, hogy maga az ember a fertőzéses betegsége, és az ebből való kigyógyulása terén vajmi kevés szerephez jut. A kórokozó „véletlenszerűen” kerül a szervezetbe, szaporodik el benne, mígnem a kívülről bejuttatott anyaggal „el nem pusztítják az orvosok. Ha rájönnek végre melyik is a hatékony antibiotikum?” A kezelés szempontjából a szubjektum, maga az ember szinte nem is játszik szerepet. Majdhogynem egyre megy, hogy például gyermek, vagy felnőtt az illető, öreg, vagy fiatal, milyen fizikai, lelki, szellemi gyengeségeket vagy erőket hordoz…? Szinte mindegy, hogy a mandulája, a szíve, a tüdeje vagy a veséje betegszik-e meg? Ismerjük a kórokozót, beadjuk az ellenanyagot, megkapjuk a gyógyulást. Megfigyelhetjük tehát, hogy a kétségtelen nagy jelentőségű orvosi felfedezések és az ebből fakadó újfajta gondolkodás következtében óriási hangsúlyeltolódás következett be a betegség, az ember, és a gyógyulás viszonyában. A beteg ember maga szinte semmilyen felelősséggel nem rendelkezik bajával kapcsolatban. Maga a „bűnös” az új felfogásban vagy a kezelést nem eltaláló felkészületlen gyógyító, vagy a vak véletlen által irányított kórokozó. Mindkettőtől óvakodni kell annak, aki egészséges akar maradni. De mivel a kórokozó az, mely súlyosan megbetegíti az embert, ettől a pici élőlénytől kell tartani, ettől lehet félni, akár rettegni, és ezt a mikroorganizmust kell feltétlen elpusztítani.

Ugyanabban az időben, amikor az orvostudomány a kórokozók felfedezésének időszakát élte meg, élt egy másik nagy hatású gondolkodó, Rudolf Steiner. Ő szellemtudományos kutatásai alapján egészen más szempontokat hangsúlyozva beszélt ugyanerről a kérdésről. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a félelem és a rettegés rendkívül erős negatív erő, mely akár még a fizikai test szintjén is károsíthatja az embert. Beszélt arról is, hogy ha a félelmeinkkel alszunk bele az éjszakába, akkor a tudat alatt olyan képek jönnek létre, olyan imaginációk, melyeket átitat ez a félelem. Ez pedig jó alap, a baktériumok gondos ápolására…. Ha pedig csak egy kevéssé is visszaszorítjuk ezt a félelmet, például a beteg olyan figyelmes ápolása által, amikor eszünkbe sem jut, hogy mi is megfertőződhetünk, akkor máris csökkentjük magunkban a baktériumok gondozására fordított erőket. (GA 154, Vortrag vom 5. 5. 1914.).

A kórokozók leggyakrabban a vírusok vagy a baktériumok. Megfigyelhető, hogy a vírusok különösen gyakran telepednek meg a „felső emberben”, a központi idegrendszer területén. A vírusos agyhártyagyulladások, a gyermekbénulás, a veszettség kórokozóin egyértelműen a központi idegrendszerben találhatóak. A herpesz vírusfertőzések is gyakorta az idegek mentén haladnak. Az influenza is sok központi idegrendszeri tünetet okoz (fejfájás, szédülés, tompaság, aluszékonyság, izom fájdalmak…). A vírus fertőzések másik megjelenési területe a bőr, itt rendszerint kiütéseket okoz. A bőr szövete fejlődésében, felépítésében és működésében sok hasonlóságot mutat az idegszövettel. A tünetek bőrön való megjelenése általában már arra utal, hogy a betegség az idegrendszert kezdi elhagyni, távozóban van. A vírus tehát leginkább az idegrendszerhez vonzódik. A baktériumok viszont az anyagcseréhez mutatnak erős affinitást. Ott találnak megfelelő táptalajt szaporodásuk számára.

Steiner a jelenség magyarázatakor az emberből indul ki: szellemtudományos megfigyelései alapján e megfigyeléseket avval hozta összefüggésbe, hogy ha az asztráltest erői kerülnek túlsúlyba, az étertest gyengülő hatása miatt, akkor a vírusok megtelepedése számára kedvezőek a feltételek. Ha az életerők túl erősen hatnak az asztráltest gyengesége miatt, ez kedvez a baktériumok elszaporodásának.

A két megközelítési mód, noha nagyjából azonos időben keletkeztek, és azonos tényeket magyaráznak, éles ellentétben áll egymással. Az egyikben a patogén mikroorganizmus, a másikban az ember tudatos hozzáállása játssza a döntő szerepet. De mintegy száz év eltelte után a steineri kijelentés a bennünk élő félelem szerepéről már nem is olyan idegen. Korunkban már sok pszichológiai irányzat mutat rá hasonló megfigyelésekre. Maga az orvostudomány is sokkalta árnyaltabb képet ismer a kórokozók és a fertőző betegségek kapcsolatáról. Kiderült például, hogy egyáltalán nem minden ember betegszik meg azok közül, akik a fertőzésnek ki vannak téve. A fertőzés létrejöttében tehát nem csak egyedül a kórokozó és a vak véletlen játszanak szerepet. Vannak olyan tényezők, melyek óvnak a fertőzésektől. Ilyen elsősorban az erős védekező rendszer. Önbizalmunkat növelendő érdemes tudnunk, hogy az egészséges embernek már a nyála is véd a kórokozóktól. Olyan anyagokat tartalmaz, melyek nem engedik például a súlyos betegséget okozó diftéria baktérium szaporodását. Egy milliliter egészséges emberi vér laboratóriumi körülmények közt több mint 10 millió influenza vírust képes elpusztítani! Az ember vérében található speciális albumin 37 Celsius fok hőmérsékleten még az igen káros Staphylococcus pyogenes nevű baktériumot is képes másfél óra alatt kiirtani. Ez az eredményesség sok antibiotikumon is túltesz. A testi-lelki kiegyensúlyozottság, az egészséges táplálkozás, az öröklötten erős fizikai test vagy gyógyulási hajlam szintén egyértelműen véd a fertőzésektől. Ma már tudjuk tehát, hogy azért a testi, lelki, szellemi egészségnek örvendő kiegyensúlyozott életmódot folytató ember esetében nem is olyan könnyű a dolga szegény kórokozóknak. Viszont a káros külső körülmények, mint az erős áthűlés, a stressz hatások, egészségtelen életmód és szokások, az egészségtelen táplálkozás pedig elősegítik a kórokozók megtelepedését, elszaporodását, így a fertőző betegség létrejöttét.

Mai tudásunk alapján elmondhatjuk tehát, hogy a fertőző betegség létrejöttében a kórokozó (leggyakrabban baktérium, vírus) valóban fontos szerepet játszik. De sohasem egyedül csak ez a fertőző betegség létrejöttének egyetlen oka.

Ahhoz, hogy az ember valóban megbetegedjék szükséges még néhány dolog. Elsősorban az, hogy a kórokozó számára az emberi szervezet fogadókész legyen. Tehát például alultáplált, vitaminhiányos, savas, szövetei rossz keringésűek, méreganyagokkal terhelt… A betegség létrejöttéhez szükséges még legtöbbször a védekező rendszer gyengesége is. Szerepet játszhatnak bizonyos öröklött gyengeségek, valamint egészségtelen külső körülmények. A ma sokat emlegetett időjárási frontok által okozott légnyomás ingadozást az Antropozófus Orvoslás a Föld levegő organizmusával hozza összefüggésbe. Így e meteorológiai hatás az asztrális világunkba beleavatkozó változásokat idézhet elő. A kozmoszból felénk áramló csillag hatások pedig a szervezet folyadékháztartásában, tehát életerő áramlásaiban okozhatnak változásokat. Steiner a Geisteswissenschaft und Medizin című munkájában mutatott rá arra, hogy bizonyos járványosan fellépő fertőző betegségekben is kozmikus hatások játszanak szerepet. Főként a Nap tevékenysége, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz által növelheti az ember érzékenységét az influenzával szemben. A kozmikus hatásra utal a fertőző betegségek fellépésének ritmusa, mely az éven belüli ismert ritmus mellett akár hosszú évtizedeket is magába foglaló ritmus is lehet. Hét – tíz éves ritmusban erősödik fel például az influenza vagy a vírusos meningitisz. Az Antropozófus Orvoslás mutat rá arra is, hogy a fertőzés jelensége nem csak testi, hanem lelki és szellemi téren is létrejöhet. Szellemi síkon megfigyelhetjük például, hogy egy bizonyos időben és helyen fellépő szellemi igazság, akár pozitív, akár negatív értékről beszélhetünk, emberek millióit tudja lelkesíteni. Vagy bizonyos találmányok egymástól függetlenül, szinte egy időben valósulnak meg. Lelki síkon ugyan így egy bizonyos helyen és időben létrejövő lelki hatás „robbanásszerűen” terjed. Például színházban a nevetés, temetésen a sírás tud „fertőzni”. Vagy említhetem az öltözködési divatok járványszerű fellépését, terjedését. Egészen hasonló típusú folyamat, a fertőzés tehát három különböző síkon, a testi-, lelki- és a szellemi területen is fellép.

A fertőző betegségek és a kórokozók szerepének megértése szellemtudományos szempontból nem pusztán érdekes filozófiai kérdés. Ha pontosak a lénytagi magyarázatok, ez sokat segít a fertőzéses betegségek kezelésében is. Segítségre pedig szükség van, hiszen a száz évvel ezelőtti időhöz képest mára már kiderült, sokkalta bonyolultabb a fertőzések kezelése annál, mint amilyennek hajdanán képzelték.