Most éppen az üveghegyen túlról (Pireneusok)… avagy egy kis hétvégi (andalúz) borozás margójára…

 

Néhány napja itt a dél-spanyolországi “átmeneti szállásomon” bekapcsoltam a tévé készüléket és egy üveg jó nehéz spanyol vörösbor társaságában elkezdtem szörfözni a helyi csatornák között…

Még csak az első pohár bor után voltam de már kezdtem szédülni a látottaktól:
(ugyanabban a műsorsávban szinte mindenhol ugyanazt láttam)

Egy hatalmas stúdióban a közönség sorait pásztázza a kamera sokszor már kínosan lassítva, hosszan ráközelítve szuperplánban mint a spagetti westernek idejében (amiket egyébként itt a szomszédban forgattak egy kis andalúz sivatagban Clint Eastwood és a többiek… Itt izzadtak anno és nem HollyWodoo-ban mint azt sokan gondolják) szóval a kamerák rendszeresen hosszan elidőznek a stúdió közönsége közt helyet foglaló az épp aktuális afrikai bevándorló nézőkön (!) aztán pár percel később egy (fehér) idős spanyol hölgyre fordulnak az optikák részletesen bemutatva ahogy ráborul sírva és elhalmozza csókjaival egy afrikai kb. 18 éves fiatalembert mint leendő jövendőbelijét…
A közönség tombol gyönyörűségében.

Na erre a “kulturális sokkra” ismét kölcsönhatásba kerültem a “Coto de Imaz Gran Reserva” 2010-es üveggel.

Aztán jön a szokásos kora esti hírműsor megemlítve hogy az itteni legújabb afrikai migránshullám miatt Motrilban (tengerparti kisváros a közelben) katonai kaszárnyákat fog megnyitni az Andalúz Tartományi Kormányzat hogy ott helyezze el őket ideiglenesen.
(Andalúziában ismét a komcsik (pardon, a szocialisták) vannak hatalmon akik nap mint nap nagy karlendítésekkel az öklüket rázva énekelik az internacionálét a kamerák előtt ami igencsak furcsa látvány… legalábbis számomra…)

A hab a tortán már csak az hogy mindezek után jött a nap média csúcspontja:
az itteni előző (volt netto kommunista) -“señor” Zapatero -magyarul cipész “úr” kormányának volt miniszterei hogyan ülnek üveges szemekkel maguk elé meredve a sevillai központi bíróságon korrupció azaz közpénzek lenyúlása miatt…
majd gyors váltás a programszerkesztőktől es hirtelen az aktuális (harmatgyenge) jobboldali kormány hosszú évek óta húzódó korrupciós ügyein csámcsognak hosszú percekig.

Voila!

(az otthoniak ezekhez képest amatőrök)…

Mindezek után este a törzshelyemen egy tipikus kis andalúz bárban folytatom a borozást a fejem fölött lógó hatalmas sonkák társaságában és kíváncsian hallgatom félfüllel az itteni borszakértő benszülött kollégák beszélgetését…

Láthatóan forr a “víz” a fedő alatt…

Az itteni andalúzok is nézték a tévét a háttérben és ők nem ilyen finoman fogalmaztak a helyzetről mint én… de ők már csak az idősebb generáció, a fiatalok eközben épp nyomják magukba mellettünk kinn a főtéren a szokásos napi/esti hasis (!) adagjukat, vagy épp szívják a füves cigijüket.

Manapság szinte minden fiatal ezt csinálja (itt) nap mint nap… nem túlzok.
A botellonok-ról ne is beszéljek aminek az a lényege hogy este 8-tól reggelig egy köztéren fiatalok százai egy helyben állnak és alkoholt vedelnek.
Nem mozdulnak.
Állnak órákig.

Ezeket a zombi partikat már az állam is tiltani próbálja -kevés sikerrel- mert a “botellon” már epidémia szinten terjed ebben a 40 milliós országban…
(Spanyolország az európai tranzit elosztó ország a Latin Amerikából érkező drogoknak)

És miközben megérkezett a rumos kávém hirtelen a mobilom jelez hogy kaptam egy emailt magyarországról egy ügyvéd barátomtól…

Ismét egy zseniális cikk amit ritkán lehet olvasni az otthoni sajtóban.

Kötelezo mű!!! Olvassátok!

Kattints ide a cikk megnyitásához

Miután befejeztem az olvasást hirtelen eszembe jutottak legutóbbi németországi útjaim szürreális tapasztalatai is…

De eközben egy mély fenyegető morajlás hallatszott a poharazó benszülött ivócimboráim irányából ugyanis a bár falán lógó tévéből ismét az itteni politikus asszonyok a helyi parlament pulpitusán elő adásban harsogják hogy:
“mi mind UGYANOLYANOK vagyunk – mind egyenlőknek KELL LENNÜNK”!
Azaz: azt kiáltják folyamatosan hogy “Igualidad” (egyenlőség – egyformaság) és ezt harsogja a tévé hangszórója megállás nélkül nap mint nap és közben ökölbe szorított bal karjukat lengetik a politikus amazonok és elkezdik énekelni az INTERNACIONÁLÉT!!!

Mr. Orwell! HELP!

Nem, még nem voltam teljesen illuminált állapotban, de hirtelen azt vettem észre hogy a nyakamat tapogatva keresem az úttörő nyakkendőmet…

(Istenem! azok a pavlovi reflexek)..

Majd elkezdtem csendesen dünnyögni: “serkenj fel kegyes nép, mosolyog az hajnal”… a mellettem borozó úriember úgy nézett rám a magyar nyelven “énekelt” “munkásmozgalmi” sorok hatására (szegény Kodály) mintha Miguel de Cervantes Sancho Panzája hirtelen La Mancha vidéke helyett a pesti panelek között találta volna magát…

Aztán ismét egymásra néztünk a bárban mi férfiak és intettünk a csaposnak hogy jöhet a következő kör…

De visszatérve a legutóbbi Germán kultúrális élményeimhez…

Nemrég találtam egy ritka jó felvételt ahogy Németországban (a mellékelt videón jól látható) egy tüntetés alkalmával az ottani közszolgálati média ARD (!) riporterei – újságírói stb. mit is művelnek egy brit független you tube-os riporterrel az utcán (aki bár felkészületlen volt mert még nem hallott korábban az ARD-ről, de ne legyünk maximalisták a mai jutyúb “sztárok” felé)….

Ez is KÖTELEZŐ anyag (magyar felirattal)

Kattints ide a videó elindításához

Még ehez kapcsolódik hogy jóformán senki sem beszél arról a tényről hogy a mai helyzet egyik gyökere visszanyúlik az 1973-as és 1979-es európai olajválsághoz amikor gyakorlatilag megbénult a kontinens és kilométeres sorok álltak anno a benzinkutaknál és EKKOR adták el európát kilóra az igérgetéseikkel az arab országoknak az akkori “politikusaink” a közvélemény felhatalmazása nélkül és ami most történik az az egyik következménye mindannak ami a szemünk előtt zajlik:

Kattints ide a videó elindításához

Nos, miután a bor és egyébb nedűk megtették áldásos hatásukat ekkor már vigyorogva, szép andalúz dialektusban egymást ölelgetve búcsúzkodtam kávéházi bajtársaimtól és egész úton hazafelé azon gondolkodám miként fogom befejezni ezt a blog bejegyzést hogy valami szépet is azaz valami inspirálót is adhassak át nektek…

Visszatérve kis stúdiómba eszembe jutott hogy van néhány tavaly nyáron felvett dél spanyolországi drón felvételem amit még azon nyomban éjszaka összeraktam nektek hátha segít egy kicsit ezekben a hideg napokban…

Vigyázzatok magatokra, tartsatok ki, ne higgyetek a szemfényvesztőknek és áprilisban döntsetek.
Jól döntsetek.

Én ott(hon) leszek…

Fogel Frigyes